pogled koji se pamti.. kolodvor... vlak.. vagoni...
vlak polako krece, blizu je kraj. samo jedan trenutak. trenutak kojeg sam uspjela uhvatiti...
vlak polako krece, blizu je kraj. samo jedan trenutak. trenutak kojeg sam uspjela uhvatiti...
life. the end.
Tolsztoj könyvéből:
"Olyan vagyok, mint a megfeszített húr, amelynek el kell pattania."
"Mi csak élünk, és nem tudunk semmit sem - mondta Vronszky..."
"Az a szörnyű, hogy a múltat gyökerestül nem lehet kitépni. Nem lehet kitépni, de el lehet az emléket rejteni. S én elrejtem."
"Hol vagyok? Mit csinálok? Miért? ... Uram, bocsáss meg mindent!"
"S a gyertya, amelynél az izgalommal, ámítással, bánattal és gonoszsággal teli könyvet olvasta, ragyogóbb fényre lobbant, mint valaha; ami odáig homályban volt, megvilágította: sercegett egyet, aztán homályosodni kezdett, s örökre kialudt."
"Nem a maga szükségének, hanem Istennek élni."
1900.
toplo preporučujem:
melegen ajánlom:
Dobar trenutak, izrazajno lice, dobro bi bilo, izraditi fotografiju, i pokloniti je dotičnom gospodinu.
ReplyDelete